Várkonyi Mátyás - Béres Attila:
Egri csillagok
történelmi musical Gárdonyi Géza regénye nyomán
Bemutató: 2020. január 14.

A Gárdonyi Géza azonos című történelmi regényét alapul vevő Egri csillagok az 1500-as években játszódik, amikor a hódító török csapatok feldúlják Magyarországot. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyermekként esik a félszemű Jumurdzsák fogságába, aki foglyait rabszolgának kívánja eladni. Ám a gyerekek megszöknek, és magukkal viszik a babonás férfi talizmánját, akit ezt követően elhagy a szerencséje. Jó pár esztendő telik el, Eger várát teljesen körülzárta a török sereg, emberfeletti küzdelem zajlik Dobó István vezetésével, Gergely és Éva sorsa pedig ismét összefonódik egykori fogva tartójukéval...

Balassi Táncegyüttes
Ünnepváró 2019. december 21.
Békéscsabai Jókai Színház

A Balassi Táncegyüttes 1947-ben alakult. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán folyamatosan kiválóan minősült, ezért a Martin György Néptánc Szövetség Örökösen Kiváló Együttes díjának tulajdonosa. 2013-ban Békés megye Príma díját kapta Magyar Népművészet kategóriában. 2018-ban bekerült a Békéscsabai és a Békés megyei Értéktárba. Külföldi és belföldi fesztiválokon számos, koreográfusi, alkotói, együttesi nívódíjat nyert.
Utánpótlását 1976 óta alapfokú művészetoktatás keretein belül működő kiválóra minősített Hétpróbás Néptánciskolája biztosítja, közel 500 tanulóval.

12. Nemzetközi Folklórfesztivál – Izmír
2019. augusztus 24- szeptember 1.

A legjobb együttesnek járó díjat hozta el a Balassi Táncegyüttes a a törökországi Izmirben rendezett nemzetközi folklórfesztiválról , ahol nyolc ország táncosai mérettették meg magukat.

A Balassi Táncegyüttes tagjai augusztus 24-én utaztak Törökországba, ahol egy teljes hetet töltöttek. A fesztiváligazgatóság meghívta az együttest, amelynek tagjai hat éve már jártak ott, és a Folklórfesztiválok Szövetsége – CIOFF Hungary is úgy gondolta, hogy ők képviselhetnék ezen a fórumon Magyarországot.

A fesztiválon a Balassi mellett Oroszország, Lengyelország, Spanyolország, Szerbia, Makedónia, az Észak-ciprusi Török Köztársaság és Törökország táncosai léptek fel.

XVII. Matyóföldi Folklórfesztivál
2019. augusztus 2-4.
Balassi Táncegyüttes

A Balassi Táncegyüttes 1947-ben alakult. Az ország legidősebb együttesei között szerepel. A Néptáncosok Országos Bemutató Színpadán folyamatosan kiválóan minősült, ezért megkapta a Martin Szövetség Örökösen Kiváló Együttes díját. Külföldi és belföldi fesztiválokon számos, koreográfusi, alkotói, együttesi nívódíjat nyert. 2013-ban Békés megye Príma díját kapta Magyar Népművészet kategóriában.

A színpadi néptánc előadások mellett rendszeresen közreműködik színházi produkciókban is.
Házigazdája a kétévente megrendezésre kerülő Országos Aranysarkantyús és Aranygyöngyös Szólótánc Fesztiválnak.

Táncforgatag – a Balassi Táncegyüttes néptánc estje
Csabai Nyár 2019.

A békéscsabai Balassi Táncegyüttes immáron több mint 70 éve a magyar néptáncmozgalom élvonalbeli együttese. Örökösen Kiváló Együttes címmel rendelkezik. Külföldi és belföldi fesztiválokon számos, koreográfusi, alkotói, együttesi nívódíjat nyert. 2013-ban Békés megye Príma díját kapta Magyar Népművészet kategóriában. 2018-ban bekerült a Békéscsabai és a Békés Megyei Értéktárba.

Táncforgatag című műsorában ízelítőt láthatunk az együttes gazdag repertoárjából, az elmúlt évek legsikeresebb díjazott koreográfiáiból. Bebarangoljuk a Kárpát-medencét. Ellátogatunk Mezőföldre, a Nyírségbe, teszünk egy kitérőt a közeli Dél-Alföldre. Megmutatjuk a mezőméhesi románok táncát, az imregi lányok karikázóját, a rábaközi fiúk dusolását. Erdélyi körutunkon tiszteletünket tesszük Magyarpalatkán, Ördöngősfüzesen, és a székelyföldi Marosmagyarón.

Szente Béla: SZÁRNYAD ÁRNYÉKÁBAN Ősbemutató
Békéscsaba 300
történelmi játék

Rendező: Seregi Zoltán

Békéscsaba idén, 2018-ban ünnepli újratelepítésének 300. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Szente Béla figyelemfelkeltő, a fiatalokat is megragadó, a város történelméhez hű darabot írt. A történet 1717-ben, a Hont vármegyei Csallon és a szegedi prefektúrán, 1718-ban Csallon, és 1718–19-ben Csabán játszódik. Az első tételből megtudhatjuk, hogy „véget értek a háborúk, nincs már hadi kötelezettség, elvonult a török, elvonult a kuruc, elvonult a labanc”, mégis van egy dolog, ami nagyon nyomja az ott élő emberek szívét – evangélikus templomukat be kellett zárni, s így nincs egyetlen hely sem a közelben, ahol üdvözülést kaphatna lelkük. A nagy bánat és düh hullámzása közben szárnyra kel a szóbeszéd, miszerint létezik egy Lovász nevű részeges pap, aki azt állítja, hogy délen, a törökök által otthagyott területeken, hatalmas gazdátlan földek vannak, ahol sokkal jobban meg tudnának élni az emberek, „csak el kell odáig jutni”.

Ez a Csaba nevű hely, ahol a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a magyarok és a tótok békességben megélnek egymás mellett. Hárman úgy döntenek, elindulnak felkutatni az álmok földjét.

Balassi Táncegyüttes
Állat(i)mese
eltáncolt mesejáték
koprodukció a Jókai Színházzal

Szinopszis:

A világirodalom bővelkedik a különböző jobbnál jobb állatmesékben. Valamennyire jellemző, hogy az egyébként egyszerű állatokat felruházzuk valamilyen emberi tulajdonsággal, emberi karaktereket varázsolunk belőlük. A minket körüvevő gazdag állatvilág szereplői egyszerű élőlények, csupán mi két lábúak alkotunk belőlük szerethető vagy éppen gonosz teremtményeket. Így válik például a rókából egy sunyi, minden hájjal megkent sunyi figura, a bikából nem túl okos, inkább izomagyú pacsirta, vagy éppen a nyúlból egy fürge, de félénk alak. Az állatok segítségével lehetőségünk adódik görbe tükröt állítani a mai kor emberi társadalma elé.

Az Állat(i)mese is egy ilyen ízig-vérig emberi történet lesz, amiben ezúttal a gyerekek számára oly kedves állatkarakterek bújnak bele a különböző emberi figurák bőrébe.

Balassi Táncegyüttes
"Ádámok és Évák"

Az ember életében meghatározó momentum a párkeresés, kapcsolatteremtés, a megfelelő társ megtalálása és a vele való közös élet. Ennek kapcsán a férfiak és nők számos élethelyzeten esnek át, de nem ugyanúgy élik meg ezeket a szituációkat. Másként gondolkodnak róluk, hiszen a két nem különbözőségei miatt más-más dolog élvez számukra prioritást. Ugyanakkor a közösség, amelyben élnek más-más szerepeket is szánnak nekik, más-más elvárásokat támasztanak velük szemben. A mai modern társadalom párkapcsolati kultúrája egyre torzabb képet fest. Nem elég erősek az érzelmi kötelékek ahhoz, hogy egy-egy krízis helyzetet átvészeljenek, inkább továbblépnek, újat keresnek, így viszont a megállapodás, megnyugvás válik egyre nehézkesebbé az évek múlásával. Nem volt ez mindig így. Legalábbis sokan így gondolják.

Balassi Táncegyüttes
Umblatu cu Turca
szinopszis

A románság körében -így a méhkeréki románoknál is, elterjedt téli népszokás a turkajárás, melynek alkalmával a férfiak csoportokba rendeződve jártak házról-házra és úgynevezett kolindákat -egyházi énekeket, jókívánságokat énekeltek. Cserébe adományokat kaptak és megtáncoltatták a ház népét. Állandó kísérőjük a turka volt, egy kecskeformájú, csattogó, rémisztő alak, mely folyamatosan ijesztgette ugyanakkor szórakoztatta is a ház népét.
A turka azonban több egy egyszerű maszkos alakoskodónál. Ősi eredete és olykor az ördöggel való azonosítása miatt valamiféle misztikusság öleli körül, ahogyan az őt megtáncoltató férfit is. A legügyesebb táncos ölthette magára a turka leplét és így azonosult is annak személyével. A szokás végeztével azonban el kellett hogy engedje a turkát, hogy aztán egy év múlva valaki újra magára ölthesse azt.

mese – tánc – játék
A Balassi Táncegyüttes és Békéscsabai Jókai Színház közös koprodukciója

„Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl…”. Ugye, mindenkinek ismerősek ezek a sorok? Egy varázslatos utazásra hívjuk az ifjú – és már nem is annyira ifjú – közönséget a régmúltba, a mesék meghatározhatatlan idejébe . Nyissuk ki együtt a nagy meseládát, és engedjük abból kiszabadulni a már jól ismert szereplőket: a gonosz boszorkányokat, a félelmetes Sárkányt, Szusznyavári Bercebúzt, az álomszuszék királyt feleségestől, és gyönyörűséges lányát, Dorottya királykisasszonyt, a látszólag bátor, de valójában anyámasszony-huszárokat, a tréfás kovácsmestereket, valamint magát a láda fiát, Szerencsés Dánielt. Táncoljuk végig Dániel kalandjait a sötét erdőtől a királyi udvaron át a félelmetes Sárkány birodalmáig, hogy aztán a végén… De ez már legyen meglepetés – akkor is, ha tudjuk, a mesék általában jól szoktak végződni! Bízzunk benne, hogy most sem lesz ez másként!
Pörgős zene, dinamikus táncok, gyönyörű jelmezek, ötletes díszletek. Felhőtlen szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Igazi családi esemény!